Nem létezik majd két egyforma munka
A matematikai optimalizáció a legjobb elem kiválasztását jelenti a matematikában, a statisztikában, a számítástechnikában és az alkalmazott tudományokban.

A gyártásban pedig a legjobb elem kiválasztása azt jelenti, hogy a lehetséges döntések sokaságából a lehető legjobbat kell kiválasztani ahhoz, hogy költség, idő, emberi tényező optimálisan hasznosuljon. A jövő gyára elképzelhetetlen matematikai modellezés, döntés-előkészítő rendszerek nélkül. 

Arról, hogy milyen szerepe lesz a matematikának, miként változtatja meg a fejlődés az ellátási láncokat, Lelkes Zoltánnal az ICG Integrated Consulting Group partnerével, az Optasoft matematikai optimalizálással foglalkozó vállalkozás ügyvezetőjével beszélgettünk.

- Milyennek képzeli el a jövő optimális gyárát?

- Habár a jövő gyára tekintetében nyilván jelentős a gépek hatalomátvétele, a robotok elterjedése, a technológiai fejlődés, mégis először az emberi tényezőt említem meg. E tekintetben elsődleges, hogy az emberek szeretnek majd itt dolgozni, az emberi kreativitás megnyilvánul majd a termelésben. A zéró emisszió létszükségletté válik, és a jelenlegi több hónapos termelési ciklusok a gondolattól a megvalósulásig jelentősen felgyorsulnak, néhány hétre redukálódnak.

- Ha már az embert említette elsőként, milyen mértékben lesz majd jelen az emberi erőforrás egy-egy gyárban, és jellemzően milyen területen marad meg az emberi munka?

- Annak ellenére, hogy maga a termelés automatikussá válik, nem veszítik el az emberek a munkájukat. Nem lesz munkanélküliség és nem létezik majd két egyforma munka. Az egyén az emberi mivoltát használhatja ki, melyben jelentős szerephez jut a kreativitás és az intuíció, illetve a korrekció is emberi kézben marad. Az ember által végzett munka fókuszában pedig a marketing és az értékesítés áll majd. 

 

Lelkes Zoltán: Az intelligenciát igényló döntések a vezetők kezéből a gépekhez kerülnek

 

Megváltozik a menedzsment is; a jövő vezetője nem erőforrásként kezeli az embereket. Mivel a hangsúly a kezükről a fejükre és a szívükre helyeződik, elkötelezett, a külvilág változásaihoz rugalmasan alkalmazkodó, kreatív, innovatív, versenyképes dolgozókra lesz szükség. Ahhoz pedig, hogy ezek az emberek eredményesek és motiváltak legyenek, a vezetőknek a szervezet jövőképét szolgálva közös célokat kell kitűzniük, és azok megvalósításában támogatni a munkatársaikat.

- Milyen komplex változások lesznek rövid 5-10 éves ciklust tekintve, illetve 35-40 év múlva a jelenlegi gyárakhoz képest?

- Rövid távon az újfajta döntési modellek jelentenek majd változást, középtávon az automata termelésé a főszerep, hosszú távon pedig mindent, ami nem az emberi boldogságról szól, átveszi a gép. Az ember kezében marad minden, ami komplexebb és intuíciót igényel. Szintén fontos, hogy a jövőben azoknak a vállalatoknak, akik helyt akarnak állni, az időalapú versenyre kell alaposan felkészülniük, s tisztában kell lenniük azzal, hogy többé nem vállalatok versenyeznek más konkurens vállalatokkal, hanem vertikális ellátásra épülő vállalatláncok fognak versenyezni más vállalatláncokkal.

- Mennyiben módosulnak majd a gyártási költségek, a gyártási idő?

- A jövőben a gyártási költségek radikális csökkenésére lehet számítani, miközben a minőségi követelmények jelentősen megnövekednek, a hozzáadott érték a tervezésben és fejlesztésben fog megjelenni. Mindennek következtében kizárólag a jól szervezett cégek lesznek életképesek.

- Az előzőekben már érzékeltette, hogy teljesen megváltozik az ellátási lánc. Melyek lesznek a legfontosabb tényezők?

- Valóban, sokkal hosszabbak, kapcsoltabbak lehetnek, s ha a tej példáját nézzük, ez egészen addig lebontható, hogy különös jelentősége lesz, melyik tehén milyen füvet legel abból a szempontból, hogy végül kinek az asztalára kerül belőle a tej. A tehén tőgyétől egészen a reggeli kakaóig minél gyorsabban kell a terméket a fogyasztóig eljuttatni, s nem a tej romlandósága, hanem a termék-életciklusok felépítése miatt. 

A cél már ma is a teljes termékérték-lánc minél nagyobb szegmensének optimalizálása. Nem elég már a saját vállalatom készletét optimalizálnom; látnom kell a kulcsbeszállítók, mi több, a kulcsvevők készleteit is, majd a hármunk készletét kell optimalizálni. Szinkronban kell tehát lenni a nagybeszállítókkal, a vevőkkel, és minél nagyobb szeletet kihasítani az értékláncból.

Mindehhez nélkülözhetetlenné válik a statisztika, a mesterséges intelligencia, a matematikai modellezés, a döntés-előkészítő rendszerek használata. A jövő optimalizáló programjainak feladata pedig, hogy ezeket lekövetve segítsék az ellátási lánc szereplőit a legjobb eredményekhez. Az intelligenciát igénylő döntések tehát a vezetők kezéből a gépekhez kerülnek. 

Összegezve tehát, a matematikai optimalizálásnak a végrehajtásban elvitathatatlan szerepe lesz, ez biztosítja majd a nulla emissziót, hogy nem lesz többé pazarlás, a költségek a lehető legoptimálisabban alakulnak és a gyárak felesleges emberi erőforrás nélkül gyártanak majd termékeket.

Tudáspark alakul Debrecenben
A gyakorlatban gyorsan hasznosítható innovatív kutatásokat támogató tudáspark kialakítására nyert uniós támogatást a debreceni konzorcium.
A jövő repülőgépén dolgoznak
Az MTA SZTAKI vezetésével 6,7 millió eurós uniós repülőgép-fejlesztési projekten dolgoznak a szakemberek.
Jönnek a gyorsneutronos atomreaktorok
A még fejlesztés alatt álló, gyorsneutronos atomreaktorokkal lehet kinyerni a legnagyobb mértékben az uránban rejlő energiát.
Borús képet mutat a hazai felhőszolgáltatás
Az európai cégekkel ellentétben a magyar nagyvállalatok mindössze 8 százaléka használ felhőmegoldásokat, előnyeit pedig csak felületesen ismerik a cégvezetők - derül ki a Microsoft és az IVSZ közös kutatásából.
Húzórendszer a termelésben
A jövő vállalatában erősödik az informatika beépülése a folyamatokba. Lesznek szinte teljesen automatizálható folyamatok, de a termelésirányítás valószínűleg ember-gép szimbiózisra fog támaszkodni.
Get Adobe Flash player