Jönnek a gyorsneutronos atomreaktorok
A még fejlesztés alatt álló, gyorsneutronos atomreaktorokkal lehet kinyerni a legnagyobb mértékben az uránban rejlő energiát.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) a használt fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről szóló közös jelentésben felidézi: az Európai Tanács 2011-ben elfogadott irányelvében előírta a tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki nemzeti programot, amelyben szabályozzák a használt fűtőelemek és radioaktív hulladék kezelését.

A jelentés ismerteti, milyen eljárások jöhetnek szóba, és melyiknek mik a következményei. Az atomenergia-termelés elkerülhetetlen mellékterméke a kiégett nukleáris üzemanyag, amely igen radioaktív, ezért gondoskodni kell sugárvédelmi árnyékolásáról és hűtéséről – áll a jelentés magyar nyelvű összefoglalójában. Emellett a kiégett fűtőelemek uránt és plutóniumot is tartalmaznak, amely a reaktorokban üzemanyagként újra felhasználható.

Az ökológiai lábnyom is kisebb lehet

A jelentés leírja: az egyik lehetséges eljárás az úgynevezett nyílt üzemanyagciklus, amikor a kiégett üzemanyagot teljes egészében radioaktív hulladéknak tekintik. Ilyenkor néhány évtizedes – legalább 50 év – átmeneti tárolás után, amely a maradványhő megszűnéséhez szükséges, betokozva véglegesen úgynevezett mélygeológiai tárolóban helyezzük el a használt fűtőelemeket.

A másik eljárásban, a zárt üzemanyagciklus keretében az uránt és a plutóniumot újrafeldolgozó üzemben elválasztják a radioaktív hulladéktól, és atomerőművek üzemanyagaként újra felhasználják. Az úgynevezett teljesen zárt üzemanyagciklusnál az uránfelhasználás - amely a nyílt ciklusban eléri az évi 100-200 tonnát - legalább az ötvenedére, de akár a századára is csökkenhet.

Emellett óriási előnye ennek az eljárásnak, hogy lényegesen kevesebb a hulladék mennyisége és a keletkező hő, ezért a tároló ökológiai lábnyoma az egyharmadára csökken. A hulladék radioaktív sugárzásának a megszűnéséhez elméletben kevesebb mint ezer évre van szükség, szemben a nyílt ciklussal, ahol 200 ezer évre.

Gyorsneutronos reaktor kell

A teljesen zárt eljárás hátránya, hogy bonyolultabb folyamat, mint a nyílt ciklus, amely néhány, műszaki szempontból viszonylag egyszerű irányítási és kezelési lépésből áll. A teljesen zárt üzemanyagciklus elvégzéséhez úgynevezett gyorsneutronos reaktorokat kell építeni. Ezek egyelőre fejlesztés alatt állnak, előreláthatólag 2050 előtt nem fognak elterjedni Európában – állapítja meg a jelentés.

A dokumentum leír egy köztes eljárást, az úgynevezett részben zárt üzemanyagciklust, amelyet például Franciaországban alkalmaznak. Itt a kiégett üzemanyag újrahasznosítása során összekeverik a plutóniumot az uránnal, majd úgynevezett kevert oxidú (MOX) üzemanyagként hasznosítják a termikus reaktorokban. Az újrafelhasználás után visszamaradt, kiégett MOX-üzemanyagot – amely rendkívül radioaktív, hosszú élettartamú hulladék – pihentetés után mélygeológiai tárolóban kell véglegesen elhelyezni.

A jelentés szerint látható, hogy geológiai tárolókra szükség lesz, függetlenül attól, hogy egy tagállam melyik üzemanyagciklust választja. A jelentés ezért az egyik legfontosabb feladatként jelöli meg a geológiai tárolókkal kapcsolatos további kutatásokat és fejlesztéseket.

Azt, hogy egy ország melyik eljárást választja, számos tényező befolyásolja, a nemzeti energiapolitika, a technológiai fejlettség, a fenntarthatóság, a biztonság, valamint stratégiai és gazdasági szempontok – állapítja meg a jelentés.

Utóbbiak kapcsán megjegyzi: rövid távon a nyílt üzemanyagciklus olcsóbb, mint a teljesen zárt, hosszú távon azonban nem lehet megmondani, hogy melyik költségesebb; ez függ attól, hogyan alakul az urán világpiaci ára, hogyan változik a reaktorok és tárolók építési költsége.

A jelentés készítői ugyanakkor arra figyelmeztetnek: nem szabad kizárólag műszaki és gazdasági szempontokat alapul venni, a döntéshozatalba és a szükséges létesítmények helyének meghatározásába kellő mértékben be kell vonni a közvéleményt is.

Tudáspark alakul Debrecenben
A gyakorlatban gyorsan hasznosítható innovatív kutatásokat támogató tudáspark kialakítására nyert uniós támogatást a debreceni konzorcium.
A jövő repülőgépén dolgoznak
Az MTA SZTAKI vezetésével 6,7 millió eurós uniós repülőgép-fejlesztési projekten dolgoznak a szakemberek.
Borús képet mutat a hazai felhőszolgáltatás
Az európai cégekkel ellentétben a magyar nagyvállalatok mindössze 8 százaléka használ felhőmegoldásokat, előnyeit pedig csak felületesen ismerik a cégvezetők - derül ki a Microsoft és az IVSZ közös kutatásából.
Húzórendszer a termelésben
A jövő vállalatában erősödik az informatika beépülése a folyamatokba. Lesznek szinte teljesen automatizálható folyamatok, de a termelésirányítás valószínűleg ember-gép szimbiózisra fog támaszkodni.
Egyenes út a még hatékonyabb tervezéshez
Az Eplan Experience 45 ezer felhasználó 110 ezer szoftver telepítési tapasztalatán alapuló koncepció, mely világszerte 50 országban, különböző iparágakban valósult meg.
Get Adobe Flash player