Húzórendszer a termelésben
A jövő vállalatában erősödik az informatika beépülése a folyamatokba. Lesznek szinte teljesen automatizálható folyamatok, de a termelésirányítás valószínűleg ember-gép szimbiózisra fog támaszkodni.

A termelésirányítás legfontosabb követelménye az, hogy a vevői igényét mennyiségben és határidőre elégítsük ki, miközben saját erőforrásainkat a legracionálisabban kötjük le. A készletek emelésével javítható a vevői igény határidőre való teljesíthetősége, de a készletek emelését is erőforrás-lekötéssel lehet elérni (ami az erőforrások végessége miatt korlátokat szab), ugyanakkor a felesleges készlet veszteség.

A vevői igény kielégítése érdekében történő gyártási műveletek beütemezése egy várható átfutási időt határoz meg, amelyet az elkötelezettség időtávjának nevezhetünk. Minél hosszabb ez az időintervallum, annál kevésbé tudunk reagálni ez idő alatt bekövetkező vevői igényváltozásokra.

Kulcskérdés tehát az elkötelezettség időtávjának rövidítése, de ennek határt szab a termelés adott szervezési és képességi szintje. A teljesítőképességet meghatározó adottságok ismerete és ezek céltudatos javítása kulcsfontosságú a versenyképesség szempontjából. Ezért megválaszolandó:

– hogyan tudjuk meghatározni a teljesítőképességet több száz vagy ezer végtermék részben közös erőforrások (gépek, szakemberek) felhasználásán alapuló előállítása esetén

– meg tudjuk-e állapítani, hogy hol lehet a végrehajtás feltételein változatni (javítani) a teljesítőképesség javítása érdekében (műveletek jobb szinkronizálása, a nem értékteremtő mozzanatok kiiktatása, a váratlanul kieső kapacitások helyettesítése stb.)

– hogyan lehet a finomprogramozást (a teendők egy napon belüli időben és térben történő megosztását) megoldani, hogy a végső határidő tartható legyen.

A lean lényege

A húzó (vagy igényvezérelt) termelésprogramozás gyakorlatát a Toyota vezette be, ezt nevezi a nyugati szervezésirodalom lean-menedzsmentnek. A lean-filozófia lényege, hogy a vevő számára értéket létrehozó folyamatlépéseket kell úgy végrehajtani, hogy minimálisra szorítsuk a nem értékteremtő mozzanatokat, ugyanakkor a beütemezett lépéseket zavartalanul végre is tudjuk hajtani (minden előfeltétel és szükséglet álljon rendelkezésre a végrehajtás indításának pillanatában).  

A húzó termelésirányítás olyan folyónak tekinthető, amelynek torkolatánál egy zsilip van (ezt vezérli a vevő), és amilyen mértékben nyitva van ez a zsilip, olyan intenzíven áramlik a víz. Ehhez természetesen közbenső víztározókra (szupermarket-készletekre) is szükség van (ha megemelkedik a vízhozam iránti igény) és a vízforrásokból is szabályozottan kell a vizet beengedni, hogy sehol se legyen áradás és a vízrendszer ne száradjon ki.

 

Minimálisra kell szorítani a nem értékteremtő mozzanatokat

 

A közbenső víztározók azok az anyag- és alkatrész-készletek, amelyek a hirtelen igényváltozások tompítására szolgálnak. Ha a változó vízhozam iránti megnövekedett igényt a forrásoldali vízbeengedéssel azonnal ki lehetne elégíteni, akkor közbenső tárolásra nem lenne szükség, ez azonban általában nem áll fenn (a megjelenő többletigény kielégítésére várni kellene).

Az a legjobb, ha minimális vízmennyiséggel megoldható az, hogy a torkolati zsilipnél mindig annyi víz jöjjön ki, mint amennyire szükség van, sose forduljon elő, hogy nincs víz, és rendszeren belül ne legyen áradás.

Egy-egy termék vagy termékcsoport előállításának közismert ábrázolási modellje az értékáram- (értékfolyamat-) térképezés (VSM) módszere. Ez szolgál alapul a folyamatos fejlesztés (Kaizen) területeinek kijelölésére. A pont-Kaizen technika egy munkaközpontban lejátszódó tevékenységek munkatartalmának átszervezésére és a munkafolyamat racionálisabb végrehajtására koncentrál. A folyamat-Kaizen technika egy egész értékáram racionalizálására szolgál. Értékáramok sokaságának a modellezésére, vagyis a rendszer-Kaizen alátámasztására a VSM-technika már nem alkalmazható. 

Vállalati géntérkép

Sok termék esetére dolgoztuk ki értékáram-alapú modellezési módszerünket, az OptiFlow rendszert. Ennek központi magja az egyes termékek értékáram-fája (amelyet a végterméket előállító művelettől visszafelé haladva állítunk elő a megelőző műveletek hozzákapcsolásával).

A fa élei a műveletek (az egyes ágak szakaszai). Ezek jellemző adatait kapcsolt táblázatban ábrázoljuk. A művelet szükségleteit (végrehajtásának tartalmi előfeltételeit) a művelet alatti szükséglet-táblázatban sorolhatjuk fel. A fa csomópontjai azok a saját előállítású termékek (alkatrészek), amelyeket az élt reprezentáló művelet előállít. 

Fontos észrevenni, hogy ez a struktúra nem a darabjegyzék (bár az egyes műveletek szükségletei között a darabjegyzék elemei jelennek meg), hanem a műveleti terv és a darabjegyzék odavonatkozó részeinek munkaközpontonként szinkronizált megjelenítése. Ez a hagyományos termelésirányítás adatbázisának átrendezését jelenti.

Ebben az „adatstruktúrában” felvett értékáramok (kiegészítve a vevői igények idősorával és a vásárolt anyagok/szolgáltatások áraival és szállítási paramétereivel) minden olyan adatot tartalmaznak, amelyek alapján a bevezetésben feltett kérdésekre válaszolhatunk.

Ez a modell a vállalások teljesítésének a „génjeit” jeleníti meg: a képességek ezeknek a „géneknek” az együttműködéséből következnek, a képességek fejlesztése pedig ezeknek a „géneknek” a javításával valósítható meg.  Jobb teljesítmény csak javított értékárammal érhető el.

Az igényvezéreltséggel

– elkerüljük a túltermelést: az értékáramot végig összehangolt, a szűk keresztmetszet átbocsátóképességével működtetjük  

– kisebb, szinkronizáltan egymáshoz kapcsolódó adagokban tudjuk előrevinni a gyártást a teljes értékáram mentén

– rövid időintervallumonként tudjuk kiosztani a munkát és ennek teljesülését ellenőrizni

– termelésfüggően tudjuk vezérelni a vásárolt anyagok beszerzését (kanban vezérelt anyagbiztosítás).

 

A termelésirányítás legfontosabb követelménye az, hogy a vevő igényét mennyiségben és határidőre elégítsük ki

 

A vállalati működés leanné alakítása nem egyszerű projekt, hanem folyamatos tanulás, fejlesztés, kultúraváltoztatás. Nyilvánvaló, hogy a szoftvertámogatástól önmagában még nem sokra megyünk, de ha tudatosan haladunk a leanné válás útján, akkor a szoftver sokat segíthet a pillanatnyi működés képességeinek, korlátainak, a mozgósítható tartalékoknak a bemutatásával, a várható hatások szimulálásával (még mielőtt az átalakítást elvégeznénk). Itt elsősorban olyan kérdések megválaszolására gondolunk, mint

– a teljesítőképességgel összhangban lévő napi termelési tervek összeállítása, amelyek kisebb (mondjuk 2 órás) adagokra bontva indíthatók az ütemadó (értékáram „végén” elhelyezkedő) munkaközpontokban, és ezek alkatrészigényeinek továbbítása a kiszolgáló munkaközpontok finomprogramozása felé (amelyek a saját adottságaiknak megfelelően töltik fel a szupermarketeket)

– a váratlan zavarok (dolgozói hiányzás, gép meghibásodás, anyaghiány stb.) esetén a termelés gyors átrendezése vagy a dolgozók átirányítása még a műszak megkezdésekor

– a teljesítőképességek javítása és a szűk keresztmetszetek oldása érdekében felmerülő lehetőségek hatásvizsgálata: a műveletek végrehajtási (ciklus-) időinek rövidítése, több művelet cellába szervezése kiegyensúlyozott munkaterheléssel (pont-Kaizen), a gyártási időalap növelése az átállási idő rövidítésével (SMED), a gépek rendelkezésre állási időhányadának növelésével (TPM)

– az operátorok többfunkcióssá tételének támogatása azokon a területen, ahol kritikus a leterheltség stb.

Az OptiFlow rendszer segítségével termelési rendszerünk teljesítőképességét meghatározó „géntérképhez” és a „génmódosítás” szimulációs eszközéhez jutunk. Előnye az, hogy a lean-szemléletű irányításra áttérés kezdő fázisaiban is alkalmazható, amikor még többségében hagyományos a termelés irányítása és elkezdődik a lean tanulása. Kérdés: befektet-e a vállalat annyi energiát az igényvezéreltség érdekében a meglévő adatok új elvek szerinti átrendezésébe, hogy azzal a vállalat géntérképének a birtokába jusson.

Tudáspark alakul Debrecenben
A gyakorlatban gyorsan hasznosítható innovatív kutatásokat támogató tudáspark kialakítására nyert uniós támogatást a debreceni konzorcium.
A jövő repülőgépén dolgoznak
Az MTA SZTAKI vezetésével 6,7 millió eurós uniós repülőgép-fejlesztési projekten dolgoznak a szakemberek.
Jönnek a gyorsneutronos atomreaktorok
A még fejlesztés alatt álló, gyorsneutronos atomreaktorokkal lehet kinyerni a legnagyobb mértékben az uránban rejlő energiát.
Borús képet mutat a hazai felhőszolgáltatás
Az európai cégekkel ellentétben a magyar nagyvállalatok mindössze 8 százaléka használ felhőmegoldásokat, előnyeit pedig csak felületesen ismerik a cégvezetők - derül ki a Microsoft és az IVSZ közös kutatásából.
Egyenes út a még hatékonyabb tervezéshez
Az Eplan Experience 45 ezer felhasználó 110 ezer szoftver telepítési tapasztalatán alapuló koncepció, mely világszerte 50 országban, különböző iparágakban valósult meg.
Get Adobe Flash player